Szendrõládon több mûemlék jellegû épület is található.

Az egyik a római katólikus templom, amely 1773-ban épült, majd 1830-34-ben klasszicista elemekkel bõvítették. A templomban a padok eredetiek, barokk stílusúak.

A XVII-XVIII. század fordulója körül épült lakóházat a helyi hagyomány huszita templom-nak nevezi, belseje ma is õrzi korábbi hangulatát.

Az országút mentén, a falu végén áll Nepomuki Szent János egész alakos, festett, népies barokk kõszobra, amelyet 1820 körül állítottak. A szobor félköríves alaprajzú, párkány nélküli háromszögû oromzatos, melyet hódfarkú cseréppel fedett védõépület óv.

A falutól D-re, egy hirtelen felmagasodó domb tetején – a Bükk-hegyen (Várhegy) középkori kõvár csekély romjai fedezhetõk fel.

Szendrõládi rétek, természetvédelmi terület

Az üdülési lehetõségek szempontjából szerencsés körülmény az Aggteleki Nemzeti Park közelsége, valamint az 1,5 hektár kiterjedésû Szendrõládi-rétek, amely természetvédelmi területnek minõsül.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának mûködési területéhez tartozik a mintegy 1,5 hektár kiterjedésû természetvédelmi terület, mely Szendrõlád határában található. A réten a régészek egy vár romjait hozták a felszínre, míg a botanikusok a fokozottan védett magyar nõszirom /Iris aphyllassp.hungarica/ élõhelyét fedezték fel a területen. A természetvédelmi terület szabadon látogatható.

 Az országút mentén, a falu végén áll Nepomuki Szent János egész alakos, festett, népies barokk kõszobra, amelyet 1820 körül állítottak. A szobor félköríves alaprajzú, párkány nélküli háromszögû oromzatos, melyet hódfarkú cseréppel fedett védõépület óv.